PROJEKTINFORMÁCIÓK

A beruházás két ütemben valósul meg. A jelenleg szerződéssel lekötött munkálatok (I. ütem) műszaki tartalma kiegészül további projektelemekkel (II. ütem) a kitűzött célok átfogó teljesülése érdekében.

I.                Ütem:

Siófoki nagyműtárgyak átépítése

Vízszintszabályozó zsilip

 A Balatonból történő vízeresztést elsődlegesen a siófoki vízszintszabályozó zsilip biztosítja. A projekt keretében megtörténik az eredeti műtárgy teljes elbontása és 2×8,0m szabadnyílású új műtárgy épül 80-100 m³/s vízszállító kapacitással. A zsilip a meglévő zsilip alvízében a 120+816 fkm. szelvényben létesül.

Hajózsilip

A siófoki hajózsilip a vízszintszabályozózsilip mellé épül, melynek feladata a hajók átzsilipelése a Balatonból a Sió-csatornába és vissza. A hajózsilip ugyanakkor másodlagos leeresztő zsilip funkciót is ellát, így a leeresztő zsilip tartalék létesítményeként is üzemeltethető. Az eredeti műtárgy teljes elbontását követően 90×120 m hasznos méretű új műtárgy épül.

Balatonkiliti mederduzzasztó

A Balatonkiliti mederduzzasztó a Sió-csatornán létesül a meglévő műtárgy alatt nagyából 700 m-el. Feladata többrétű, a vízeresztés és a hajók átengedése mellett többek között a vízszinttartásban is szerepe van, melynek révén a megfelelő vízminőség, az ökológiai vízigény biztosítható. 

Sió-csatorna rekonstrukciója

Sió bal parti töltésáthelyezés a Kölesdi híd fölött, árvízvédelmi fővédvonal áthelyezése a 36+193-39+000 tkm szelvények között

Ezen a szakaszon a meredek, helyenként megsuvadt mederrézsű és veszélyes folyó-megközelítés miatt a töltés jelen projekt keretében (a már korábban áthelyezett és a szélesebb hullámtérrel rendelkező szakaszok kivételével) a mentett oldal felé áthelyezésre kerül. Az áthelyezett töltés többségében a meglévő töltés anyagából épül, illetve kis részben a Sió mederrézsű helyreállításából, kotrásából kikerülő azon anyagokból, melyek a töltés-építésre alkalmasak.

Sió jobb parti depóniák rendezése (Sió jobb parti depónia rendezése Kölesden a 0+000-1+020 tkm szelvények között: a 0+000-0+465 és 0+724-1+020 tkm között 582 m hosszon depóniarendezés; 0+465-0+724 tkm között 296 m-en fenntartáshoz szükséges közlekedő sáv kialakítása)

A Sió jobb parti depóniafejlesztésről általánosságban elmondható, hogy a több helyen jellemző magassági hiánnyal bíró magaspartokon elkészül a part menti, részben meglévő depóniák magasítása, illetve az egyes területek bevédése a védendő területek értékének, lakossági akaratnak, valamint a Sió-meder kotrásából kikerülő anyag elhelyezésének függvényében.

Sió kotrás és anyag elhelyezése Simontornya és Kölesd között

A beavatkozások nem változtatják meg a vízfolyás alapvető jellegét. A helyszínrajzi és magassági vonalvezetés lényegében nem változik, a lokális beavatkozások egyes szakaszokon a lerakodásokat, rézsűbecsúszásokat szüntetik meg, illetve laposabb rézsűk kialakítása a cél.

Sió kotrás és depóniarendezés Siófok és a Kapos torkolata között

A meder vonalazása, keresztszelvényei és mélysége alapvetően megfelelő, nem szükséges a teljes vízfolyásrendezés, hanem a kotrási munkálatokkal az eredeti, megfelelő vízlevezetési képességekkel rendelkező állapot helyreállítása tervezett.

Keresztező műtárgyak rekonstrukciója

Hét darab tiltós áteresz és egy darab zsilip és vízátemelő teljes felújítása történik meg. A műtárgyakhoz vezető mentett oldali belvízlevezető árok érintett szakaszát mentesíteni kell a növényzettől és el kell távolítani az iszaplerakódást. Ezt követően lehet elvégezni az árok rézsűképzését és füvesítését. A műtárgy Sió oldali végén a kimosások elkerülése, az aláüregelődés megakadályozása érdekében vasbeton fogat kerül kiépítésre. Továbbá a betonba rakott kőanyagú rézsűburkolat javítása szükséges a sérült helyeken átrakással és a műtárgy bejáratánál a mentett oldalon betonba rakott terméskő burkolatot készítése a cél homokos kavics ágyazaton.

Üzemi hidak rekonstrukciója

Cinca-Csíkgát-patak, Kiskoppány-patak üzemi hídjainak teljes felújítása, Fenéki-Bozót-árok üzemi hidjának bontása.

Töltéskoronák mechanikai stabilizációja.

A projekt keretében megvalósuló állapot műszaki fenntarthatóságának elősegítése, illetve biztosítása érdekében egyes szakaszokon a töltéskoronák mechanikai stabilizációval való ellátása javasolt. Ennek révén a vízeresztések, árvizek esetén fennálló védekezési feladatok is könnyebben végezhetők lesznek. A töltéskoronák mechanikai stabilizációval való ellátása 3,0 m szélességben, 20 cm vas-tagságban M56 jelű zúzottkő behengerlésével tervezett.

Sió-csatorna jobb part mederrézsű helyreállítása

A jobb parti, közúttal határos mederrézsű a Sió-csatornába suvadt. A felszínmozgást feltétlenül szükséges mielőbb helyreállítani, jelen állapotban ugyanis a suvadás nőhet, hátrarágódhat, veszélyeztetve a közút használhatóságát. A beavatkozással érintett terület nagysága ~1.500 m².

Árvízkapu felvízi oldal, osztófal rekonstrukciója

A Sió árvízkapu műtárgynál gyakori probléma, hogy az uszadék fák veszélyeztetik a hajózsilip felvízi szerkezetét. A fejlesztések révén az esetleges  nagyobb hozamú eresztések emelhetik, ezen károk előfordulásának valószínűségét, ami szükségessé teszi az osztófal rekonstrukcióját.

Az osztófal fő szerkezete acélszerkezetű. A tartókeretek melegen hengerelt szelvényekből készülnek. Az egyedi gyártmányok csavaros kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Ehhez a keretszerkezethez kerülnek rögzítésre a fa pallók szintén csavar kötéssel. A pallók vastagsága 7,5 cm, anyaguk gyalult vörösfenyő.

Sió Árvízkapu feletti részének helyreállítása és rendezése, uszadékterelőmű építése

A meder helyreállítás célja az árvízkaput fenyegető uszadékterhelés és mederelfajulás veszélyének csökkentése érdekében. Ezen probléma kiküszöbölésére helyre kell állítani a műtárgy felvízi jobb oldali partját. Rendezni szükséges az ott lévő elburjánzott, vízbe benyúló növényzetet. A mederfenéken a jégtörő bal oldalán, a hajócsatorna felett kialakult kimosódásokat a műtárgy fenékszintjéig (84,32 mBf) min. 20 mm átmérőjű kaviccsal fel kell tölteni. A bal parton a hajókikötőnél a feltöltődéseket kotrással rendezni szükséges. Az épülő mobil merülőfal feladata bal part közelében érkező, kisebb energiájú uszadékok visszaterelése a sodorvonal közelébe.

A Sió-csatornát érintő beavatkozások áttekintő térképe megtalálható itt

Monitoring rendszer korszerűsítése

Meglévő vízállás észlelő állomások távjelzősítése történik Borjád, Ozora, Kölesd, Siójut területén. A Balaton vízszintszabályozásakor a Sió teljes vízgyűjtő rendszer (Zala-Balaton-Sió-Kapos-Nádor-Velencei-tó) vízforgalmát figyelembe kell venni. A tó vízeresztésének mértékét befolyásolják a Sió oldalágain zajló árhullámok, a befogadó Duna állapota, a tó saját vízkészletének változása és a várható időjárási helyzet. Ezeknek a folyamatoknak a nyomon követésére nagy mennyiségű, online elérhető operatív adatokra, vagyis egy korszerű, a teljes vízgyűjtőt lefedő monitoring hálózatra van szükség.

 II.          Ütem:

 Kölesd-Simontornya árvízvédelmi szakasz szükséges töltésfejlesztése, árvízvédelmi fővédvonal áthelyezése

A 39+000-46+936 tkm szelvények között töltés áthelyezéssel, a fejlesztéshez szükséges területvásárlással, esetlegesen felmerülő területhasználati változások átvezetésével az I. ütemben elkezdett szakasz folytatásaként kerül megvalósításra.

Sió vizes élőhely kialakítása

A fakadóvizes területeken nem a műszaki beavatkozások jelenthetik az optimális megoldást, hanem a területek megszerzése, és az azokon történő más, a nedvesedéseket jobban toleráló művelés folytatása. Az altalaj adottságát, valamint műszaki, környezeti és gazdaságossági szempontokat figyelembe véve (töltések magasítása, szivárgások csökkentése, időszakos elöntések) került meghatározásra az egyetlen környezetbarát fejlesztési irány, hogy az időszakos elöntéseket megengedve vizes élőhelyek kerüljenek kialakításra. Tárgyi ütem Balatonszabadi, Siójut települések külterületi területeit érintő nagyából 130 ha nagyságú vizes élőhely kialakítást teszi lehetővé.

Mindezen megvalósítani kívánt beavatkozások a projekt közvetlen céljaként a:

·       víztestek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának elérését,

·       a Balaton vízszint-szabályozási feltételeinek megteremtését,

·       a bel- és csapadékvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztését,

·       a vízkárelhárítás (ár- és belvízvédelem) feltételeinek javítását,

·       valamint a vizek kártételei elleni védelem szintjének növelését kívánják szolgálni.